Jézusom, most mi lesz
Elkezdtünk árut vásárolni. Igen, igen, kicsit késő. Jövő pénteken nyitás - se berendezés, se víz, sem árukészlet, se cégtábla, se weboldal tartalommal.
E miatt is Jézusom (hogy fogjuk ezt megoldani*), de igazán azért ülök az arcomat a tenyerembe temetve, mert még csak két napja vásárolunk, alig van 2 polcra elég árunk, és máris egy vagyont elköltöttünk, és jó ha 30Ft-okat tehetünk majd rá, amiből futnia kéne a bérleti díjra, rezsire, az én kötelező bejelentésem miatti közterhekre (pedig ingyen dolgoznék a saját induló, jó darabig semmit nem termelő vállalkozásomban, de az nem szabályos), a berendezés befejezésére, fejlesztésekre, és akkor még jó, ha valaki megveszi majd, és nem ragad bele a pénzünk.
Hú. Most - nem előszőr - azt érzem, hogy ez az egész mekkora hülyeség volt.
Hogy lett hűtőnk, meg bodzaszörpünk
(Feltettem a cukrot karamellizálódni - ezt írta a recept - a bodzaszörphöz, addig elkezdem megírni ezt a hűtős bejegyzést.)
Elmondhatatlanul sok idő ment el üvegajtós hűtő keresésre. Ez volt eddig az egyik legnehezebb feladat a Z-pont elindításában.
Borzasztó drágák, borzasztó sokat fogyasztanak, borzasztóan csúnyák és borzasztóan nincs választék, arról a sok borzasztó pocsék site-okról nem is beszélve, amiken sem információ a termékről, sem ár nem szerepel, pedig el akarják adni ezeket a vackokat.
Ráadásul a szűk költségvetés itt is a sarkunkra lépett. Abból kellett kiindulni, hogy mennyiért fogunk kapni, és csak aztán jöhetett a mit. Így benne volt a pakliban, hogy esetleg egy óriási lesz, mert azt találunk jó áron. Így persze tervezni sem lehetett a berendezést, mert nem mindegy, hogy egy álló 340L-es, vagy egy apró, a szekrénybe épített 50L-es marad nálunk. És, ha kicsi, akkor kell majd egy pult alatti, "raktár" hűtő is mellé, és akkor azt is vennünk kell, és annak is helyet tervezni.
Szóval sürgős volt végre megoldani a hűtő kérdést, mert sok minden függött ettől.
Útban Márianosztrára
Itt ülök a padon Vácon, mert elnéztem a menetrendet - innen ma már nem megy busz Nosztrára, és amíg ezt tisztáztam a buszállomáson, addig le is késtem a vonat Szob felé, így van egy órám a következőig.
Addig belejentem: végül megnyitunk.
Hamarosan, ahogy az ki van matricázva, khmm, előrelátóan már fél éve.
Sokféle verzió volt háttérben, amíg hallgattunk, hetente változott, hogy hogyan tovább, lesz-e Z-pont. De végül nem veszünk el, megpróbáljuk.
Sietek is Márianosztrára, a piacra kapcsolatot teremteni a környékbeli termelőkkel... Mindjárt jelentkezünk.
Üzenet a jégveremből
Hahó, van ott valaki?...
Mindegy, a helyzet az, hogy valamikor év közben feltörték a kocsinkat (Pesten, az IKEA mélygarázsában), és ellopták a hátizsákomat, benne a laptopommal, rajta a személyes feljegyzéseimmel stb. Azóta kicsit offline voltunk, de nem akarom erre fogni: foglalkoztunk közben a domboldali kisház tákolgatásával, cégalapítási és családi ügyekkel, Zsuzsi megszerezte a jogsit és elkezdett egy boltvezetői tanfolyamot, hogy szükség szerint kereskedni is tudjunk a "bérleményben", amit Zsuzsi közben kifestett.
A "bolt" kirakatán (nem szeretjük boltnak hívni, mert nem csak az lesz, de nincs rá jobb szavunk) viszont még mindig az optimista "Hamarosan nyitunk" felirat díszeleg, amit illene már "Tavasszal nyitunk"-ra cserélnünk, lehetőleg még a tavasz beköszönte előtt...
Akárhogy is, áprilisig folytatódik a hibernáció. Addig tanulunk, céget alapítunk, képesítéseket szerzünk, és berendezzük a helyiséget. Ja, és ha van még kinek, akkor köszönjük szépen a türelmet!...
Nyílik a “Z-Pont”
Észrevettük, elképzeltük, licitáltunk, kibéreltük, és most tartunk a "részben már kipucoltuk" fázisban. Aztán jön majd a "kifestjük, leburkoljuk, berendezzük". Közben persze ki is kellene találni, hogy pontosan mi is legyen ez, és milyen szervezeti formában működtessük...
Folyt. köv.