Áfakulcsok
Borzalom. Már nem is vérlázító, csak mélységesen csüggedtnek érzem magam ezektől a követhetetlen, látszólag tök logikátlan államilag kiokoskodott dolgoktól.
Mindjárt az első vevőnél szembesültem vele, hogy fogalmam nincs, mi, hány százalékos áfa tartalmú (ami nem egyenlő az áfa kulccsal 
! Számlákat kitöltők figyelmébe ajánlom!*).
Meg is néztem az Apeh elképzeléseit a dologról (tudom, NAV - de ez kb. olyan, mint a Széll Kálmán tér - az már csak(azértis) Moszkva marad). Elég szűkszavú, mit ne mondjak.
Ugyanis menet közben - kizárólag a beszerzési forrásoktól kapott számlák alapján, amit nem értek ma sem, ők honnan tudnak ilyeneket -, kiderült, hogy az, hogy mit jelent a "könyv", meg "gabona felhasználásával készült termék", az elég esetleges (bocs, ha valaki felfedezett benne valami mintázatot).
Belépőjegy értékesítés
Hú, micsoda forgalom, ennyi bevételt még nem látott ez a kassza soha! 35.585Ft egy nap alatt. Durva!* És ez csak pár belépőjegy miatt!
De kár, hogy nem az enyém! Ugyanis sajnos jutalékot azt nem kértünk, mert idióta vagyok (hogy ezzel segítsük a környéken amúgy is elég ritka programok szervezőinek a dolgát). Mindegy, majd legközelebb.
És ma eljött a napja, hogy elszámoljunk a szervezővel. Mondom kérek számlát, merthogy nekem ez bevételként jelentkezik, mivel be kellett üssem, azaz adóznom kéne utána, holott ugye nem nekem lett pénz belőle.
- Aha. De hát a jegy maga a bizonylat, és nem kellett volna beüssem...
- Mi?
Megkérdeztem a könyvelőt (aki pont felvette), hogy hát bizony. Nem kellett volna.
A szuper a dologban az, hogy ezt sztornózni a Pénztárgép napi bevételének módosító tételei bizonylattömbben, illetve a napi Pénztárjelenetés tömbben kellett volna, még akkor, aznap. De ez ugye pár napja elmúlt, ráadásul más napokon is adtam el jegyet. Most már nem tudom azokat a napokat visszgördíteni, hogy mikor adtam el jegyet, melyik nap bevételében jeletkezik tévesen egy halom pénz... Foglalmam nincs, hogy bizonylatoljam (a könyvelő most már nem veszi fel).
Szóval találomra ma záráskor beírom a két említett tömbbe, valahogy, hogy ennyivel kevesebb a bevétele a pénztárgépnek, írok egy jegyzőkönyvet a tévesen beütött tételekről (de nem tudom, melyik nap értékesítettem a jegyeket - azt csak az Apeh fogja látni az év végén**, amikor kiiratjuk nekik 6 vagy 8000Ft-ért a szupertitkos, megmásíthatatlan adómemóriát a pénztárgép szervízben), amiket szigorú számadás alá kellett volna vonjak (mint kiderült egy másik könyvelőtől, aki elérhető volt), meg egy Átvételi elismervényt aláiratok a szervező sráccal, hogy átvette a pénzt, szóval nálam tényleg nincsen.
És aztán várom az Apeh (NAV) szakembereit, akik majd persze megbírságolnak az össze-vissza kitöltött papírokért, holott én szerettem volna mindenkinek tetsző módon, szabályosan üzemeltetni ezt a ... Z-pontot.
(Minden létező dolgot beütök és valamilyen értelemtlen nevű rubrikákból álló tömbbe beírok. Csak szarul. Lásd az áfakulcs témakört is.)
Egy kis szerencsével előbb bezárunk, minthogy bármelyik hatóság is kiérkezne.
Ehh. Ez az egész, annyira...
* Átlag három-négyezerhez vagyunk hozzászokva - csak, hogy érzékelni lehessen a súlyát.
** Tévedtem, bocsánat. Én is látom, amikor majd elfogy a szalag és cserélni kell. Akkor ott lesz egy tekercsen az összes vásárlás, vagyis blokk másolata. (Addigra úgyis késő azért.)
Forgalmat befolyásoló tényezők: méret
15m2.
Romantikus kis zsúfolt szatócsbolt, milyen otthonos, mennyezetig érnek a hűűű, micsoda érdekes dolgok, tömény fűszer és szappanillat, mmm*.
Csakhogy a vevőnek ma már tér kell, nem a közelségem (pedig az is klassz). Az, hogy egyedül maradjanak. Zavartalanul fogdosni akarják a cuccokat. Elolvasni, leszedni, visszatenni, leszedni, mégsem, inkább a másikat. Ha ott vagyok, akkor fél, hogy nézem, és feszeng, mint a gyerekek, viselkedni próbál. Ha meg kínosan érzi magát, akkor nem mer hosszan nézelődni, ha nem mer hosszan nézelődni, akkor nem andalodik el, és ha nem andalodik el, akkor nem esik szerelembe valamivel, és ha nem esik szerelembe, akkor nem vesz semmit, és ha nem vesz semmit...
Ekkora alapterületen viszont egy méter tud köztünk maradni, legjobb esteben is. Ez meg már mindkettőnknek a személyes izéjébe mászás, kinyújtott karral már le is keverem a pofont, hogy "Neeem piszkálod! Kérdezz!".
Eleve félnek bejönni egy kis boltba. Úgy csinálják, hogy előbb megállnak a küszöbön a külső ajtónál, aztán előredőlnek, megnyújtják a nyakukat, beszimatolnak, oké, nincs baj, egy tyúklépés a belső küszöbig, kivár, megnéz, és akkor elveszti az egyensúját és ki kell lépjen egyik lábával megtámasztani magát, és, mmm, csak meg szeretné kérdezni, hogy... (ha nem baj, elnézést**).
-
* Az árukészlet egy másik fájdalmas téma.
** A bátortalan belépőt egy kész, informatív portállal, meg egy nagy Nyitva táblával lehetne még segítenünk. A beleskelődőket meg az bizonytalanítja el, hogy ülök a gép előtt, így félnek megzavarni munka közben. (Erre még nincs ötletem, hogy dugjam el magamat jobban, lehet, hogy a pultot el kéne fordítani...)
Forgalmat befolyásoló tényezők: időjárás
Kezd egyre homályosabb lenni előttem, hogy hogy vannak még M.o.-n üzemelő boltok. Hogyhogy nem zárt be mind egy szálig?
Ma végre itt a szezon, süt a nap, jöhetnek a turisták, akik eddig otthon vacogtak a júliusi zord időjárástól, itták a forró teát a paplan alatt, tv előtt, és kimozdulni sem volt kedvük.
Na? Nos? Hahó? Van itt közülük valaki?
Viccelsz! Pff, 40 fok árnyékban, jézusom, á, túl meleg van ahhoz, hogy megmozduljunk. Igyunk meg egy sört/fröccsöt és ki ne jöjjünk a fa alól/légkondis szobából/Dunapartról. Enni valamit? Blöee. Sétálni? Hülye vagy, ilyen hőségben?
Azt hiszem - talán a kocsmák teraszain kívül - nemzeti kereskedelmi gyásznap van.
A Hivatal. 1. epizód: élelmiszer
Tulajdonképpen ez egy vállalkozás-blog lenne, nem anekdota-blog, ahogyan most fest.
Merthogy, ha már egyszer belefogtunk ebbe a kísérletbe, akkor már osszuk meg a tapasztalatokat, tanulságokat, hátha ez hasznára válik valakinek, aki nem a saját bőrén kívánja megtudni, mennyi kaland rejlik egy ilyen boltban, ha nincs tőke, sem nem jól tájékozott, kimondottan felnőtt az ember és még sosem volt vállalkozása.
Az egész boltozáshoz hozzá sem lehet fogni anélkül, hogy az ember el ne végezzen egy 100.000Ft-os tanfolyamot, ahol kiképzik, felkészítik - khmm - arra, hogy megbírkózzon egy egység vezetésével/megnyitásával járó teendőkkel valamint a vevők szakmailag helyes kiszolgálásával.
Hát én, tulajdonképpen megkaptam a képzést, 96%-os eredménnyel zártam, és... Akkor most mit kell csinálni? Anyúú!
Milyen engedélyek kellenek, és honnan, és hova tartozunk, Pest megyei, Váci kirendeltség vagy Közép-Magyarország, és mik is az elvárások, mi a feltétele, ha darabra árulnék kekszet, vagy felszeletelnék gyümölcsöt, kóstoltatnám a termékeim, és kell-e nekem is takarítási naplót vezetni, és jó-e a saját készítésű táblázatom erre, vagy csak a Nyomell-féle nyomtatvány hiteles, és tényleg nem moshatok fel akármivel, és milyen bizonylatokat kell kitöltsek, hogy hitelesen jegyezzem a kasszából kivett és bankba befizetett bevételt, vagy a leértékelt árut, mint tegyek a selejttel, vagy ha valamit ajándékba kapok, vagy adok valakinek, hogy ne nyerjek bírságot a NAV(Apeh)tól?
Jótállás
Arra mentem vissza szombaton a boltba, hogy a húgom épp elad egy halom dinamós lámpát egy halom kissrácnak.
Csak pár percre hagytam magára a látogatóba jött családomat, és máris forgalmat csináltak.
Másnap félálomban bámultam a laptop monitorját, kerestem a neten a hűtő hőmérsékletét-, meg takarítási műveleteket nyilvántartó lapokat mintának, vagy, hogy hol lehet beszerezni, kint megint zuhogott az eső, sehol semmi mozgás. Egyszercsak elrobog egy csoport, a tanító nénik nógatták a gyerekeket, hogy nem veszünk most semmit, el kell érni a vonatot.
Kivált a csoportból egy kisfiú, belépett, elhadarta a kérdést, hogy holnap mikor tetszenek nyitva lenni, mondom semmikor, hogy akkor ma meddig, ma hétig, de mi a baj, mit szeretnél... És már kint is volt a csoportban megint. Nem tudtam meg, miért olyan fontos, hogy bejöhessen, mit akarhat ennyire megvenni.
Este már bezártunk, de még volt fél óránk, mielőtt felmentünk volna a Gyöngyöshöz a beígért brassóit megenni. Addig beültünk a Mókusba egy-egy kávéra. Eljött az idő, elindultunk fel vendégségbe. Jaj! A Gabi nénitől kapott bor! Bent felejtettem a hűtőben, azért még beszaladok.
Szabi! Ez az a kissrác, állj! Ablak leteker, hahó kisfiú!, te, igen, mit szerettél volna?
Jaj, csak tegnap vett itt egy lámpát, és rossz a kapcsolója. De ők mennek már holnap reggel vissza haza. Ajaj. Akkor tudod mit, itt egy másik, kicseréljük. Mi reggel nem tudunk itt lenni, add be a rosszat a postára a blokkal. Remélem ez már jó lesz. Szia.
Megkaptuk, beadta.
Rozsdás kívül-belül, és letört bent egy pöcök, ami miatt nem lehet a pumpálóját rögzíteni és nem is világít.
Azt hittük átvert minket, de nem tudjuk eldönteni, hogy gyanusítgassuk-e magunkban, hogy ugrált egy picit rajta, mielőtt tönkrement, vagy tényleg kifogott egy rossz darabot.
Ahogy telnek a percek, meg kell kövessük mégis a kisfiút - egyre inkább azt gondoljuk, hogy eleve vacak volt, végülis kívül nincs agyonkarcolva, semmi komoly külsérelmi nyom, csak a rozsda, az meg nem lehetett egy nap alatt.
Máris írhatok egy selejtezési jegyzőkönyvet.
-
3 napon belül amúgyis zokszó nélkül vissza is kell vegyünk mindent.
Ani, Tünde, Zsófi, Erzsike, Beus, Lola és a többiek
Negyedik napja vagyunk nyitva, szombat. Vannak a faluban szép számmal.
A boltban 1 vevő. (Meg Anyuék. Soha nem látott forgalmú nap így a mai .)
Sokan megfogdossák a dinamós lámpákat, meg a zakuszkát, a pálinkás sárgabarack lekvárt, a gyógyfüves mézeket - aztán távoznak. Drága minden. De ezzel nem tudok mit kezdeni - drágán szerezzük be (mert drágult a cukor, a liszt, a benzin...), és messze nem is teszünk rá elég hasznot, hogy kijöjjön belőle minden* (de ezt már mondtam).
Ez gyakran hátborzongató a napi egy vevővel - és el is felejtem hamar, hogy miért is vállaljuk a kockázatot.
Úgyhogy külön köszönet az Aniknak, Tündéknek, Zsófiknak, Erzsiknek, Beusoknak, Loláknak és a többieknek, akik félrehúzzák a függönyt, és beszólnak, hogy hahó, mi lesz ez itt. És válaszul a zavart habogásomra lelkesek, örülnek, drukkolnak és azt mondják, hogy milyen jó lesz, és végre, és vannak ötleteik, és szívesen, és beszéljünk, mit lehet tenni.
Ha csak egy dolog is megvalósul, már megérte.
És kinyitni is így félkészen - mégha most nem is győzöm lesütni pironkodva a szemem, hogy hát itt tartunk -, mert bejönnek, és végre elkezdődnek kiépülni a kapcsolatok, megismerjük egymást.
Köszi Lányok!
(Várom a fiúkat is!)
Vevők a boltban!
Máris, első nap megvolt az első kedves vásárlónk! Sőt, mindjárt három.
Vevő N°00.
Hajnal ötig szerencsétlenkedtünk, hogy valamit összehozzunk mára, és szegény, édes Szabi megéhezett (nem evett egész nap semmit, az Isten áldja meg, hiába aggodalmaskodok - nem volt ideje), begyűrt az árukészletből egy Sport szeletet. Töredelmesen be kell valljam, csak ma, dél körül ütöttük be. Addig nem mertünk a géphez nyúlni. Csak néztük, hogy milyen szép kék fénnyel világít, meg memorizáltuk a leírást, amit mellékeltek hozzá.
Vevő N°0.
Azon felbuzdúlva, hogy sikeresen eladtuk a Szabinak a csokit, én is gyorsan vettem két brushettát, hogy megkóstolhassuk (mindent meg akarunk próbálni, amit tartunk). Szabi remekül kezelte a gépet. Sikerült. (A brushetta nem rossz, de jobbat akarok találni, vagy valami más sós falatokat, ez nem az igazi.)
Vevő N°1.
Gyöngyös, a Fehérnyúl (Nyúl utcai lakó)! Gratulálunk. 50Ft értékben vásárolt nálunk egy Zebegény térképet, ezzel a húzással támogatva a zebegényi önkormányzatot.
Első éles-közeli próbálkozásunk a pénztárgéppel - a korábbi két zökkenőmentes értékesítés ellenére is - kicsit kibicsaklott (vagy csorbát szenvedett, megfeneklett, vagy valami ilyesmi...).
Az összeg beütése után megnyomtam a Total gombot - mivel a vevő nem kért egyebet -, mire a "Hibás művelet" üzenet jelent meg a kijelzőn. Püff. Ja! Kimaradt az Áfa-kulcs! Ömm. De mennyi is a térkép? Az hova kerül, hány %-os Áfás?
Termékkörök száma
Váratlan fordulat: végre, annyi a "héten hétfőn/szerdán/nem baj, majd pénteken beadjuk" fogadkozás után tényleg lementünk ma az Önkormányzatba.
Reggel még az ágyban törökülésben megpróbáltam kitölteni a rubrikákat a tevékenységet bejelentő, meg az iparűzési adós lapokon.